A hosszú hallgatásomnak oka egy Franciaországi kitérő. Az ott szerzett tapasztalataim osztom meg most veletek.
Azzal már korábban is tisztában voltam, hogy a francia nők öltözködésükben szeretik a vagány és ugyanakkor sportos megjelenést. Híresek bizsu imádatukrók, ezért nem meglepő, hogy még a piacra is felékszerezetten mennek. Szeretik a nőiességet és persze van miből válogatni. Ha egy kicsit is jobban megismerjük a francia izlésvilágot egy-egy "beszédes" ruhadarabról tudni lehet ki-milyen társadalmi rétegből származik, vagy mennyire alternatív, művészi az illető. Találtam is kedvemre való bizsut, amihez nagyon hasonlóm nekem is van. Ami azt illeti ezek sem átlag darabok, inkább a kreatív kategoriába tartoznak.
Az árát igencsak "művészinek" találtam (500 eu körül volt),szemben az enyémmel, amit Sopronban pár ezerért vettem csupán.
Az üzletek kínátata majdnem mindenhol egyforma: fekete, szűrke, sötétkék vagy barna. A középréteg, aki a pret a porter-ból öltözik kis eltéréssel azonosan könnyed, laza darabokat talál a kílálatban. Ha már egy kicsit is szellemesebb, jobb ruhát láttam, akkor az árak a mi átlag fizetésünkhöz irreálisan magasak voltak. Kedvencem ez a Sonia Rykiel táska , de itt az árak az egeket ostromolták. Viszont ez egy színes kollekció! A téli szürkeségben felüdülés ilyen darabokat hordani! Ez a sztrasszos táska csak úgy csillog a téli napsütésben. Ilyen fémmel szegecselt kesztyűt én kb tíz évvel ezelőtt már készítettem magamnak. De lehet, hogy most még szegecselek bele több színt is...
Egyik kirakban azt tünk fel, hogy milyen jók voltak a darabok és milyen szellemes volt az összeállítása. Nézem a kiírást : Boss, Ferré , Marithé. Francois Girbaud-nem kissebb nevek! A német márka itt beolvadt a francia lezserségbe. A francia nőknek és még a Boss-tól is vagány dolgokat rendelnek meg...mert itt el tudják adni.
Ebben a világban ért az a megtiszteltetés, hogy az emberek szerény személyem észrevették. Elvittem magammal kedvenc kis sárga cipőm és láss csodát a franciák úgy megbámulták, mintha holdjáróban mentem volna végig az utcán. Ennek csupán egy oka volt: a trendin kívűliség. Én nem szűrke, fekete vagy barna cipőben voltam és végképp nem csizmában, mert a Lyoniak már most térdig érő csizmában flangáltak annak ellenére, hogy 20 fok volt!
www.soniarykiel.com
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.