Ahogy a mesékben kezdődni szokott, ez a történet is így kezdődött. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis kosztüm. Ez a kis kosztüm szegény ott árválkodott egy szekrény mélyén, amikor egy szép napon előkerült megint, hogy új életre kelhessen. Régi ruha nem rossz ruha, csak fel kell pofozni...erről nincs fotóm, de el tudjátok képzelni...
Egy nagyon kedves régi ismerősöm megtudta mivel foglalkozom mostanában. A recycling - azaz újrahasznosítotás - gondolata beindította fantáziáját és már jött is pár ruhájával, hogy csináljak belőle, amit csak akarok, még akár nagyon vagányat is.
Szabad a pálya gondoltam, elengedhetem fantáziám. Ez a lehetőség valósággal szárnyakat adott, mert örülök, ha valaki nyitott arra, amit csinálok és a megszokottól eltérőt is meri bevállalni.
Egy ideig töprengtem mit is tudnék kihozni egy igencsak semleges barna, klasszikus kosztümből. Annak ellenére, hogy fazonjában semmi rafinéria mégis fiatalos, felvéve pedig kifejezetten csinos- köszönhetően rugalmas anyagának. Azaz egy joker a darab!
És jött az ötlet. Az anyag levélmintái adták a gondolatot...és így rejtettem a levelek közé a fekete és arany kígyókat...
szoknyán fekete és arany fényes anyagon a hátán bekúsznak
foto: szerző felvétele
A rávarrt kígyók hulladékok felhasználásából készültek.
A "kígyó" szemeit idéző gombok egy másik kosztűm kabátját díszítették, ami ebbe a koncepcióba éppen beleillett.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.